Pinceházak, Barlanglakások

Pinceházak, barlanglakások

"Aminek az udvaron kellene fedél, annak a partba vágtak üreget" mondta Andrásfalvy Bertalan. Befaragták a fáskamrát, a szerszámost, a lakhelyet, a jószágok ólait. Praktikusságot követve; közelebb a sütést-fözést szolgáló likat, mellette kisebb helyiséget, a többet érő állatok helyét, majd a legtávolabb, a kellemetlen szagot árasztó disznók és nagyobb állatok helységeit alakították ki . Gazdasági céllal is hoztak létre ilyen hajlékokat, pl. Egerszalókon az egykori uradalmi ököristálló, vagy juhhodály. Szalókon több helyen az anyakőből faragott oszlopok is találhatók, amelyek elkészítése már komoly szakértelmet igényelt. Berendezésük nem különbözött a vidéki rendes házakétól.

/részlet Mednyánszky Miklós Magyarországi Barlanglakások címü könyvéböl/

A Tarna-völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékén a kőzetek felső rétegét képező riolittufakő könnyen vágható, jól faragható, ezt elődeink előszeretettel hasznosították.

A Sáfrány utca összefüggő barlangházai hűen őrzik Egerszalók és a környék helytörténet építészeti emlékeit, a paraszti kultúra letűnt hagyományait, ránkmaradt tárgyi darabkáit.
A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. Egerszalókon a 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt, némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
A bükk-alji kőfaragók az egész országban ismertek és elismertek voltak.

 https://barlanghazak.hu/hu/

Római Katolikus Templom Harangtornya


Az egerszalóki templomtorony, harangtorony legnagyobb különlegessége abban a tényben rejlik, hogy a templomtól külön, távolabb épült.

Az 1767-es CanonicaVisitatio szerint 1738-ban már állt a templomtól távolabb egy torony, alatta kápolna oltárral. Ennek a fából készült kegyképkápolnának és a kegyképet magába foglaló öreg fa törzsének a helyén építették 1760-ban a mai harangtornyot. A torony Wagner József kanonok és a lakók költségén épült. A torony aljában - mivel a búcsújárók nem fértek el a templomban - 1765-66-ban kis kápolnát rendeztek be. E körül telepedtek le a hívek. A toronynak 1885-ös leírása szerint nyakas, körte alakú, hegyes piramisban végződő, zsindelyes teteje volt.

Harangokról

Ma 3 harang található a toronyban. A legrégebbit az 5 mázsa és 38 font súlyút 1867-ben készítette Korrentsch Márk harangöntő Szent József tiszteletére Egerben. A középsőt Szlezák László készítette 1935-ben, a kisharangot 1928/1926-ban öntötték Seltenhofer Frigyes Fiai Harangöntőgyárban. A harangok félholdas FBK nyelvei és a nagyharang füles koronája a mai napig megcsodálhatóak. A harangok fékezős mágnessel, ejtős nyelvvel szólnak. https://www.egerszaloktemplom.hu/