Helytörténeti gyűjtemény

A korhű, hagyományokat őrző, a faluban felgyűjtött berendezési tárgyakkal és használati eszközökkel berendezett 5 lakás 15 helyiségében megtalálható a funkciója szerint használt pincétől kezdődően, a még működőképes, felújított kemencén keresztül, közösségi foglakozásokra alkalmas teremig a helységek széles skálája. Láthatunk konyhából nyíló istállót, berendezett tisztaszobát, nyitott kürtőjű kéményt, masinát. Megtalálhatjuk a kovácsmesterség, a cipészek eszközeit, de a régi falusi konyha berendezési tárgyait is. Lényegében egy fajta helyi néprajzi gyűjteményt.

A barlanglakások előtti hajdanvolt udvarok területe közösségi térré lett alakítva. Szabadtéri foglalkozások, játékok, színházi előadások, koncertek, táncházak színtere. Szemben a barlanglakásokkal lépcsőzetes nézőtér lett kialakítva, mely a lakásokra és az előttük lévő közösségi térre néz.

A területen állandó idegenvezető tartózkodik, gondoskodván az ide érkezők kalauzolásáról, tájékoztatásáról.

/További információ: www.barlanghazak.hu /

Kézműves programok

Népi kézműves foglalkozások, mesterség bemutatók, felnőttképzések a barlangházakban 

További információ: barlanghazak.hu oldalon

Lendületet adott e kép tiszteletének egy vak lány csodálatos gyógyulása. Az emlékezet szerint a tekse-szalóki dűlőben találta meg a Mária képet egy vak lány, aki ettől visszanyerte a látását. Ezt követően még több csodálatos gyógyulásról tesznek említést. Ezek hitelességének kivizsgálására 1755-ben Barkóczy Ferenc püspök 3 kanonokból álló bizottságot jelölt ki. A vizsgálat folyamán több történet valódisága bebizonyosodott, így az 1810-es Canonica Visitatio már kegyelemképként emlegeti a képet.

A kegykép jelenleg a templomban, a tabernaculum fölött áll. A keretét Esterházy Károly egri püspök 1786-ban készítette a felajánlott ezüst tárgyak egy részéből.

1953-ban dr. Czapik Gyula egri érsek hivatalosan is kegyhelynek nyilvánította Egerszalókot.

Az egerszalóki kegyképhez már a korai időkben is igen sokan ellátogattak. , köztük igen neves személyek is. Így a "felséges ausztriai ház tagjai, midőn 1805. és 1809-ben egy ideig Egerben tartózkodtak.

"Egerszalók a tisztaság és egyszerűség felejthetetlen képeivel, valami paraszti klasszicizmus nemes ízeivel, egy artisztikus világ igézetével fogad bennünket. Süt a nap, ragyogás és derű mindenfelé. Mintha állana az idő felettünk. Kocsmát, boltot nehezen találnál. A házaknak nincs kerítése. Minek a csendőr, minek a kerítés? Nem elég a tisztesség? A falu valami csodálatos fehérségben, a menyegzős ruha színében oldódik fel. A nép kinn dolgozik a földeken, a templom fönt őrködik a magaslaton. A Szalóki Szűz innen vigyázza, vezérli híveinek életét és álmait.

A falu XVIII. századi német telepítés. Ma már csak néhány családnév utal az idegen multra. A nép gyökeres palóc tájszólást beszél. Házatája, életmódja sem tér el a környező falukétól.A magyarrá azonosulás tökéletes. Érdemes volna egyszer a szokványos frázisokon túl is elidőzni annál a kérdésnél, hogy a katolicizmusnak: egyházmegyéknek és szerzetesrendeknek, búcsújáróhelyeknek és kolostoroknak milyen szerep jutott vidékenként a magyarság megtartásában és erősítésében. Egerszalók esetében könnyű a helyzetünk. A magyar XVIII. század nagy népi vajúdásaiban, faji és műveltségi zűrzavarában a települések lelki, szellemi, sőt olykor gazdasági organizációja kizárólag az Egyház munkája és feladata volt. 

A szalóki németséget bizonyára nem ösztönözte senkisem arra, hogy magyarrá legyen. A kényszerítés hiábavaló is lett volna, elég volt a földrajzi és szellemi környezet hatása.. A Fájdalmas Szűz jellegzetes délnémet-barokk kultusza, amely a bevándorlók lelki összetartozásának volt eleinte szimboluma, hamarosan széttöri a szűkös törzsi kereteket, meghódítja a táj magyar népét, közben azonban maga is misztikus magyar illatokkal telik el. Telekesy István és Esterházy Károly egyházmegyéjében, ahol a katolicizmusnak legmagyarabb élményei nyilatkoznak meg, ez a folyamat természetes.

A búcsú napja Mária nevenapja, régebben nagy vidékeket mozgatott meg: 30-32 helység népe, 30.000 lélek is eljött megtisztelni Máriát. Nemcsak a környező palóc falukból, hanem a Jászságból is, szinte az egri egyházmegye egész területéről. Így érthető meg, hogy a kiskunfélegyháziak, akik jász földről vándoroltak ki még a XVIII. század folyamán, kegyeletes régi szokásból még ma is elzarándokolnak ide.

. A kultusz régi ragyogását a sekrestyében látható fogadalmi képek és tárgyak végtelen sora, páratlan hazai gazdagsága is bizonyítja. A régi egri főpapok körében valósággal jámbor divat, a lelki felfrissülés és erősödés alkalma volt az egerszalóki zarándoklat. A szalóki Szűz előtt Habsburgok is többször térdepeltek, amikor a napoleoni időkben Eger volt a rezidenciájuk. Ma már e ragyogó multnak jóformán csak az emlékezete maradt meg. A XIX. azázad jozefinista józansága és kényelmessége sokat ártott Szalóknak. Ma már csak "tudatlan" parasztok rajonganak és vezekelnek a Kép körül. Itt szégyenkezem előtte magam és egész "művelt" társadalmunk miatt. Mária hiába vár bennünket itt Szalókon és Szentkúton, Szegeden és Pócson: szépsége hervadozik, siratja kétes okosságunkat, siratja szegénységünket, hogy az elragadtatásról és bűnbánatról, életünknek e mennyei adományairól annyira megfeledkeztünk."

Bálint Sándor

Boldogasszony vendégségében

1944.

1760-ban XIII. Kelemen pápa örök időkre 3 búcsút engedélyezett Egerszalóknak. Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.), Karmelhegyi Boldogasszony (júl. 16.) és Kisboldogasszony (szept. 8.) napján valamint 3 alkalomra: Húsvétra, Pünkösdre és Szentháromság vasárnap utáni keddre, 7 évi búcsút.

1765-66-ban a torony aljában azért rendeztek be kápolnát, hogy a búcsú napján ebben mondják a misét és a szentbeszédet a körülötte szabadban elhelyezkedő búcsújáróknak.

A falu bevezető útjain több helyen voltak felállítva faoszlopok Mária képpel. Búcsúkor ezeknél is megálltak az ideérkező búcsújárók. A szalókiak mindig kimentek a falu határába fogadni az érkező csoportokat.

Hagyomány szerint Félegyházáról mindig szép számmal érkeztek a búcsújárók. Mindig pénteken jöttek olyan kocsikkal, mint a meszes járt (olyan ekhós kocsi-szerűséggel). Az évek alatt már kialakult kapcsolatok alapján fogadták be a szalókiak a házaikba az ide érkezőket a búcsú idejére.

A szeptemberi 3 napos búcsú volt. Szombaton 10-kor volt mise. Aztán körmenet. Vasárnap is 10.oo-kor volt a főmise. Szép ruhába öltöztek. A búcsújárók házaknál, itt-ott húzódtak meg és öltöztek át a misékre.

(Miskolc, 1802. nov. 23. - Egerszalók, 1872. ápr. 13.) Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Egerben végezte.

1822-ben lépett az egri papnevelő-intézetbe. Felszenteltetése után 1828 szeptemberétől négy évig káplánkodott,1832. február 17-én főpásztora főegyházmegyei hitszónoknak nevezte ki. 1837. május 30-án elnyerte az egerszalóki plébániát; itt működött mint alesperes-plébános egészen haláláig.

Költeményt írt a Koszorúba (1831); 1832-ben munkatársa volt a Hazai s Külföldi Tudósításoknak; a Döbrentei által szerkesztett Régi Magyar Nyelvemlékek I. kötetében a Pray-codexről egy hosszabb könyvészeti tanulmánya van O... A ... betűk alatt; Füssi Tamás Családi olvasmányaiban (Pest, 1867. Az árva zsidó leány); egyházi beszédei a Pázmány-Füzetekben (1859.) és a Kath. Lelkipásztorban (Pest, 1866-70.).

Munkái:

• Homeopathia a házassági áldás megtagadása ügyében P. L. méltatlankodó röpirata ellen. Eger, 1841.
• Egyházi beszédek. Eger, 1841-53. Hat kötet. (I. II. Vasárnapokra 1841-45., III. 1855., IV., V. Beszédek Máriáról 1855., Beszédek az év rendes ünnepeire 1853. Az I. II. 2. jav. kiadása. Eger, 1854.)
• Falusi Múzsa éneke nmélt. Pyrker I. László patriarcha egri érsek áldozata félszázados örömünnepére, Eger, 1845. 2. kiadás. Eger és utánnyomata Nagyváradon).
• Szent szózat az Isten háza ügyében. Egernek emlékül Eger, 1847.
• Tiltott könyv vagy: Visszafigyelmeztetés a Hevesmegye új választóihoz intézett országgyűlési követek választása iránti figyelmeztetésre. Egri egyházi terület nevében. Eger, 1848.
• Emlékvers nmélt. Bartakovics Béla egri érsek úr beiktatása alkalmával. Eger, 1851.
• Ida vagy a pusztai sír. Beszély ige nélkül. Eger, 1853. /2. kiad. 1865. Online/ (Ism. Greguss Ágost szintén ige nélkül. 4. kiad. 1895. Ism. az egri Irodalmi Közlöny. A művet 1832-ben írta; egyik barátja, Széplaki a szerző tudtán kívül a nála levő kéziratmásolat alapján "eredeti pongyolaságában" kiadta az Életképekben 1845-ben; a szerző javítva adta ki 1853-ban. Kézirata a m. n. múzeumban, 4rét, 12 levél).
• Jézus hét szava a kereszten. Nagybőjti beszédfolyam és a halhatatlanság vigasza egy alkalmi halotti beszédben. Kiadta Ihász Gábor. Eger, 1860. (2. kiadás Eger, 1887.).
• Öröm- és búhangok a multból 1848. ápr. 13-tól. 1861. okt. 17-ig és Toldalék. Eger, 1869. (Költeményei).
• Öt változatú lant. Eger, 1871. (Összegyűjtött költeményei.).

Szent beszédei közül sok kéziratban maradt.

Tanner József néprajzkutatóként néprajzi monográfiát írt szeretett falujának a második világháború előtti éveiről, Egerszalók címmel.

" Szülötte és tanítója voltam a falunak. Amikor tanítgattam a gyanakodva érdeklődőket, magam is tanultam tőlük. Ilyen bölcsességekkel okosodtam: "A kenyér nem játék!" "Úgy egész a világ, ha minden forma van benne!"

Egerszalók nem különös falu. Nem is kicsi, nem is nagy. Sátoraljaújhelytől Zalaegerszegig sok község fekszik vidéki városok, bányák, iparvidékek szomszédságában, s azok így vagy úgy befolyásolják a falvak életét.

A földrajz környezet változatossága, a történelmi múlt és a gazdasági élet sokrétűsége, az általános jegyek mellett, vidékenként több, sajátos, helyi vonást is kialakított és megőrzött.

Szalók Eger mellett, az Alvidék és a Felföld, a Jászság és a Palócvidék között fekszik. Réges régen török-, majd labancdúlás pusztította. Az üresen maradt parasztházakban jövevények költöztek, akik elhozták magukkal a nyugatibb országok parasztságának kultúráját. Az őslakosságból megmaradtak pedig befogadták őket, átadták nekik a nyelvüket, szokásaikat és egyetértésben fogtak a falu építéséhez.

E könyv azt igyekszik bemutatni, hogy a munkában mire haladtak a szalókiak.

A szép okos, szót Jóska bátyámtól, Zsuzsi ángyótól, Petró szomszédtól, de legfőképpen az anyámtól tanultam. Az említettek, meg a többiek; az egész falu életét, szorgalmát és bölcsességét mondja el ez a könyv." - írja Tanner József könyvének bevezetőjében.

Tanner József: Egerszalók. (A szolgaságtól a szabadságig.) Bp. 1961.

Tanner József: A paraszti összefogás szervezete Egerszalókon 1945 előtt. (= Agrártörténeti Szemle XXV. 1983. 1-2. 186-199.)

Nagy Háborús Emlékmű 

Az I. és II. világháború egerszalóki hőseinek emlékére /Forrás: Hablik Antal/

A képen az első világháborús emlékmű van, később ide vésték be a II. világháború helyi áldozatainak nevét is.